Függőség és szerep

Függőség és szerep

„Függő vagyok, de…” Amikor ezt a mondatot halljuk, talán kissé félve várjuk a befejezését. Mi következhet a bizonyos „de” után, ami semlegesíti a függőség tényét? Kitáncolhat-e a szenvedélybeteg a függőség fennállásának súlya alól egy ügyes mondatfejezéssel? Egyáltalán létezik-e olyan befejezés, amely nem azt a gyanút kelti, hogy a szenvedélybeteg csupán magyarázkodik?

Függőség, avagy létezik-e jófiú és rosszfiú ebben a műfajban?

Függőség, avagy létezik-e jófiú és rosszfiú ebben a műfajban?

Miközben a függőségre általában úgy tekintünk, mint egy sorsfordító csapásra, akad jó néhány olyan jelenség, amiről nehezen vesszük észre, hogy az addikciók halmazát gazdagítja, és már-már a példás viselkedésformák közé sorolódik. Vajon létezik a pozitív függőség fogalma? Bezsebelhetünk olyan függőséget, aminek kizárólag az előnyét élvezhetjük?

Ön beszél “addiktul”?

Ön beszél “addiktul”?

Azt szokták mondani, hogy a foci az, amihez látszólag mindenki ért. Könnyen beláthatjuk, hogy a függőség hasonlóképpen markáns véleménykülönbségeket szül és határozott kinyilatkoztatásokhoz vezet. Egy kicsit mindenkiben ott lakik az addiktológus? Meg kell tanulnunk „addiktul” beszélni ahhoz, hogy megértsük a függőségek természetét? Mit fogadhatunk el tényként és mi az, ami ezidáig tévhitként fennmaradt?

Üzenet a palackban: miért érdemes segítséget kérni?

Üzenet a palackban: miért érdemes segítséget kérni?

Az alkohol és más pszichoaktív szerek ígérete idővel elcsöndesedik és láthatóvá válik az üzenet a palack mélyén: segítséghez kell folyamodni. A segítségkérés azonban nehéz műfaj, sokszor nem tudjuk, hogy kihez és hogyan  forduljunk, mit kell feladnunk önmagunkból akkor, amikor valahonnan segítséget kérünk. Kevésbé tanultunk rá arra, hogy miért lehet egyes élethelyzeteinkben a legegészségesebb teendő az, ha valakinek a segítségét kérjük.

A drogpreventor szerepében: Ön

A drogpreventor szerepében: Ön

Ha a drogprevenció szót halljuk, legtöbbünknek az a tanóra jut eszünkbe, amikor néhány megsárgult fénykép és kéretlen jótanács közepette több-kevesebb sikerrel a fejünkbe verte egy tanár vagy egy rendőr: drogozni rossz! Elképzelhető az, hogy újragondoljuk a drogprevenció fogalmát? Elképzelhető az, hogy mi magunk lépjünk a drogpreventor szerepébe akkor, ha saját gyermekeink jövőjét szeretnénk biztonságban látni?

Egyedül versus segítséggel

Egyedül versus segítséggel

„Minden fejben dől el”. És különben is: „csak akarat kérdése az egész”. Olyan mondatok, melyeket minden szenvedélybeteg hall legalább egyszer az életében. Rosszabb esetben a függő saját magának mantrázza ezeket vagy az ehhez hasonló bölcseleteket. Kétségtelenül általában a jószándék szüli ezeket a könnyen megcáfolható közhelyeket. Ugyanakkor hatástalanságukon túl veszélyt is hordoznak magukban ezek a sokszor elhangzó gondolatok.

“Leszerelni” a függőséget, avagy mi szól a teljes szermentesség mellett?

“Leszerelni” a függőséget, avagy mi szól a teljes szermentesség mellett?

“Szeretnék úgy inni, ahogy mások.” Gyakran fogalmazódnak meg ehhez hasonló célkitűzések a felépülni szándékozó függők részéről. Legalább ennyire gyakori, hogy egy szenvedélybeteg a visszaesést követően annak ad hangot, hogy egy pohár ital után nem tudott megálljt parancsolni az alkoholfogyasztásnak.Vajon reális cél a mértékletesség visszaállítása?

„Szertelen” választás

„Szertelen” választás

Azt megtanultuk, hogy a nyári hőségben jól esik a hideg, habos sör és a péntek estét érdemes egy hűsítő koktéllal kezdeni, de mit kezd ezzel a tudással egy felépülni vágyó függő? A józanság ígér annyit, mint a szerhasználat? Az absztinencia vonzereje képes annyira elsöprő lenni, mint a harmatosan gyöngyöző italos poháré?

A függőség ajándéka

A függőség ajándéka

Ezt rögvest tisztázni kell: mégis hogyan lehetséges a függőségre ajándékként tekinteni? Hiszen apránként mindent elvesz és elemészt: a kapcsolatokat, az egészséget, az ambíciókat és törekvéseket. A függőség be nem teljesülő ígéretekkel sújtó csapás, hosszabb távon minden pozitívuma elhalványul, ezért aligha lehet ajándékként nevesíteni. Ugyanakkor ahol vulkán pusztított, ott termékeny termőtalaj képződik, és nincs ez másként a függőséggel sem.

Villámgyors gyógyulás vagy felépülni komótosan?

Villámgyors gyógyulás vagy felépülni komótosan?

Először félve tartjuk a kezünkben a névjegyet. Vagy kételkedve klikkelünk az egérrel. Elhisszük, hogy a „függőség” keresőszó is csak azért szaladt ki ujjaink alól a billentyűzetre, mert kíváncsiak lettünk, más egyébről szó sincs. „Tényleg szükségem van erre?”- általában ilyen és ehhez hasonló kérdések teszik még terhesebbé a döntéshelyzetet. Mi történik akkor, amikor valaki a kezelés lehetőségét keresi saját függősége kapcsán?

Verified by MonsterInsights